Mi a katéterabláció?
A katéterabláció egy olyan katéteres úton végzett műtéti beavatkozás, melynek célja a jellemzően szapora, esetleg szabálytalan szívdobogásérzéssel járó szívritmuszavar megszüntetése. Hagyományos elnevezése a radiofrekvenciás katéterabláció, mert hagyományosan radiofrekvenciás energia leadásával történik a ritmuszavar kialakulásáért felelős terület roncsolása, azonban az utóbbi években emellett fagyasztásos technika is megjelent, melyet cryoablációnak nevezünk.
Napjainkra a katéterabláció a legtöbb ritmuszavar esetében egy alacsony kockázatú rutin beavatkozássá vált, amely sok esetben elsőként választandó kezelési lehetőség (tehát nem szükséges előzetes gyógyszeres próbálkozás a ritmuszavar).
A beavatkozás egyes ritmuszavar típusokban nagyon magas arányban első alkalomra teljes gyógyulást eredményez, a beteg panaszai végérvényesen megszűnnek. Más esetekben a sikerarány ennél alacsonyabb és nem ritka, hogy a beavatkozást meg kelljen ismételni.
Átlagos sikerarány az egyes ritmuszavar típusok függvényében:
- PSVT
o AV csomó reentry tachycardia (~95-97%)
o WPW szindróma (~92-95%)
o Fokális pitvari tachycardia (~90%)
- Pitvarlebegés (~95%)
- Pitvarfibrilláció (~50-80%)
- Kamrai extrasystole (~70-80%)
- Kamrai tachycardia (~50-80%)
A katéterabláció folyamata
Előkészületek
A műtétet megelőzően fontos egy szívultrahang vizsgálat elkészítése, aminek leletét a beteg a műtétre hozza magával (nem szükséges, hogy közvetlenül a műtét előtt történjen).
A beavatkozást megelőzően fontos, hogy a betegek kihagyják a szívritmusra ható gyógyszereiket, mert gyógyszerhatásban a műtét során esetleg nem tudjuk kiváltani a ritmuszavart, ami esetenként a beavatkozás folytatását is lehetetlenné teszi. A legtöbb gyógyszer elhagyása a műtét előtt 3-5 nappal elegendő, de pl. a Cordarone® kiürülése 1-2 hónapot is igénybe vehet. A gyógyszerek elhagyását minden esetben beszélje meg kezelőorvosával!
Továbbá, ha van rá lehetőség, a műtétre hozza magával a ritmuszavar alatti EKG regisztrátumá(i)t is.
Nőbetegeknél fontos, hogy a beavatkozás során ne álljon fent terhesség, mert a beavatkozást Röntgen sugárzás alkalmazásával végezzük, az viszont nem okoz problémát, ha a menstruáció napjai a műtét idejére esnek.
A beavatkozást megelőzően éhgyomorra kell maradni, de a beavatkozás típusától függően kis folyadék fogyasztása megengedett.
A műtét
A beavatkozás jellemzően helyi érzéstelenítésben történik, altatást inkább csak gyermekkorban, vagy speciális beavatkozások esetében alkalmazunk. A combvénán keresztül (esetenként az artérián is) fluoroszkópiás átvilágítás (alacsony energiájú Röntgen sugárzás) alkalmazásával speciális elektróda katétereket vezetünk a szív meghatározott területeire, melyekkel vizsgálhatjuk a szív saját elektromos működését és lehetőségünk van az egyes szívüregeket ingerelni. A katéterek felvezetését követően beindítjuk a ritmuszavart, hogy meghatározhassuk a pontos mechanizmusát, és kijelöljük a roncsolni kívánt területet. Ehhez a területhez vezetve az ablációs katéter hegyét magas frekvenciájú váltóáram (radiofrekvenciás energia) alkalmazásával a területet felmelegítjük és a hő hatására célzott, jól irányítható és kontrollálható roncsolódás alakul ki a ritmuszavar kialakulásáért felelős területen, amelynek következményeként az elektromosan aktív szívizom terület elektromosan inaktív kötőszövetté alakul. Esetenként a radiofrekvenciás energia helyett fagyasztásos ablációs technika is alkalmazható.
Míg a szív egyes területein történő abláció teljesen fájdalommentes, más területeken akár erős fájdalommal is járhat. Ez utóbbi esetekben emiatt a helyi érzéstelenítést vénás fájdalomcsillapítással egészítjük ki, hogy a műtéttel járó kellemetlenséget a lehető legkisebbre csökkentsük.
Ezt követően ismét megpróbáljuk beindítani a ritmuszavart és, ha már nem indul rövid várakozási idő után a beavatkozást sikeresen befejezzük. Ha esetleg indítható még a ritmuszavar, további égetéseket (fagyasztásokat) végzünk. A beavatkozás végén a katétereket az érpályából eltávolítjuk.
A műtéti időtartama függ a ritmuszavar típusától és az anatómiai variációktól, de általában véve 1-2 órás beavatkozásokról van szó.
Műtét utáni időszak
A műtétet követően a kórterembe kerülnek vissza a betegek. Általában 3-4 órás ágynyugalom elegendő, melyet követően a katéter bevezetés helyén már nem várható vérzés kialakulása és ezalatt a műtét során esetlegesen adott fájdalomcsillapító és nyugtató gyógyszerek kiürülnek. A műtétet követően a betegek inkább csak fáradtságot éreznek, fájdalmat nem, összességében jól vannak.
A beavatkozás másnapján a betegek általában hazamehetnek. Ezt követően még 2-3 napon át javasolt a nagyobb erőkifejtések kerülése, de ezt követően visszatérhetnek megszokott életvitelükbe.
Bizonyos típusú beavatkozások után (jellemzően 2 hónapig) véralvadásgátló gyógyszerek szedésére lehet szükség.
Lehetséges szövődmények
Mint minden műtéti beavatkozás a katéterabláció is járhat bizonyos szövődményekkel, melyek azonban csak ritkán (0,5-3%-ban) fordulnak elő és ezek nagyobb része is csak enyhe. A várható szövődmények függnek a beteg életkorától, társbetegségeitől, általános állapotától és a beavatkozás típusától.