
A ritmuszavar előfordulási gyakorisága az életkorral előrehaladva növekszik és jellemzően olyan betegeknél alakul ki, akiknek már van valamilyen szív-, érrendszeri betegségük. A leggyakoribb okok:
- Magasvérnyomás (főként, ha régóta áll fenn és nem megfelelően kezelt)
- Korábbi szívinfarktus, koszorúérelmeszesedés
- Szívelégtelenség
- Szívbillentyűbetegségek (jellemzően a kéthegyű billentyű elégtelensége vagy szűkülete)
- Szívműtétet követően
A szív-, érrendszeri okokon kívűl egyéb kórállapotok is pitvarfibrilláció kialakulásához vezethetnek:
- Pajzsmirigy túlműködés (A pajzsmirigy túlműködésben szenvedő betegek hozzávetőleg 13%-ában jelentkezik pitvarfibrilláció, míg a pitvarfibrilláció hátterében kb. 5%-ban található túlműködő pajzsmirigy. Emiatt minden újkeletű pitvarfibrilláció esetén rutinszerűen javasolt a pajzsmirigy funkció vérvétellel történő ellenőrzése. Amennyiben pajzsmirigy túlműködés áll a pitvarfibrilláció hátterében az alapbetegség rendezését követően a ritmuszavar is megszűnik.)
- Alkoholfogyasztás (Főként az alkalmankénti nagy mennyiségű alkohol fogyasztását követően jelentkezhet ritmuszavar erre hajlamos betegeken, amely azonban gyakran csak átmeneti.)
- Alvási apnoe szindróma (Elsősorban túlsúlyos, éjszakánként horkoló betegek esetében kell rá gondolni. Az alapbetegség kezelése csökkentheti a ritmuszavar gyakoriságát.)
- Tüdőbetegség (Számos krónikus tüdőbetegség vezethet pitvarfibrilláció kialakulásához, illetve a kezelésükben alkalmazott gyógyszerek is provokálhatják a ritmuszavart.)
- Cukorbetegség
- Krónikus veseelégtelenség
- Elhízás
A betegek kisebb részében azonban a ritmuszavar hátterében sem alap szívbetegség, sem társbetegségek, sem provokáló tényezők nem azonosíthatók. Ilyen esetekben örökletes tényezők tehetők felelőssé a ritmuszavar megjelenéséért.